Sziasztok!

A nevem Dóri, minden nap írni fogok a blogra.

Főként arról fogok írni, hogy mi történt velem aznap...

A mai nap elég húzós volt, mert ma volt a már ,,várva várt" október 23.-i ünnepség. Én is szerepeltem benne. Verseket mondtunk, meg énekeltünk.Nem volt annyira nagy égés, de nem is volt a legjobb, amit csak el tudtam mára képzelni...Igaz, hogy csak 30 perces volt, de vagy 1 órásnak tűnt... Habár, mindenki azt mondta, nagyon teteszett neki, én, személy szerint, nem hittem a fülemnek. Talán azért, mert kevés az önbizalmam, ami valahol jó, de rossz is egyben. Hogy miért, elmondom: Jó, mert így talán nem vagyok nagyképű, de azért rossz, mert nem merek odamenni egy sráchoz. Vagyis nem merem megszólítani, és ez szerintem elég nagy gond... Az én szemszögemből nézve legalábbis...

A délutánom az jó volt. Az egyik legjobb barátnőmhöz mentem át dumálni. Legalább ő ot  van nekem, és Vele mindent meg tudunk dumálni. Ő talán az egyetlen olyan ember, akivel mindent, de tényleg mindent meg tudok dumálni.Akármiről el lehet Vele beszélgetni. És én ezt szeretem benne a legjobban. Meg hogy akármit is mondok Neki, bármivel kapcsolatban, nem adja tovább senkinek sem. Ő az, akiben tényleg, teljesen megbízhatok, és soha nem árul el, még akkor sem, ha összekapunk valamin.Igaz, ilyen még nem igazán volt, de nem is bírnék ki Nélküle néhány napnál többet. Sülve-főve együtt vagyok, suliban, suli után, de szerintem ez az igaz barátság. Szerintetek? Írjátok meg!

                                        Na jó, mára ennyi, holnap újra jelentkezem.

         Addig is legyetek jók, és blogoljatok!

U.i.: Ha gondoljátok, írjátok meg, hol olvashatom el a Ti blogotokat, és ígérem, elolvasom!

                                   Sziaszok!!!    Pusy, Dóri